Ments malacot!

A Malacvédő Alapítvány álláspontja szerint a XII. kerületben kialakult vaddisznóhelyzet kezelése során a humánus megoldásokat kellene előnyben részesíteni, ahogyan azt számos európai példa is mutatja. Nem gondoljuk, hogy a vaddisznóknak a lépcsőházakban kellene élniük, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az ember költözött az ő élőhelyükre. A békés egymás mellett élés lehetséges, és bizonyítottan működő modellek léteznek.

Európai példák:
• Berlinben évek óta kezelik a városba betérő vaddisznókkal való együttélést, nem tömeges kiirtással, hanem szabályozással és lakossági edukációval.
• Kutatások igazolják, hogy az élőhelyekhez alkalmazkodó, hosszú távon fenntartható, humánus megoldások működőképesek, és az ökoszisztémát is védik.
• Egy friss európai elemzés (Tampakis, 2023) rámutatott: a konfliktusok kezelésében a közösségi alapú intézkedések – például a hulladékgazdálkodás szigorítása és az etetési tilalom – sokkal hatékonyabbak és fenntarthatóbbak, mint a pusztító beavatkozások.

A vaddisznók „kitörlése” néhány hangos, pánikkeltő bejelentés miatt nem járható út. Mi lesz a következő? Az őzek, rókák, borzok ellen is lázadnak már, majd a kutyák, macskák és végül a gyerekek kerülnek sorra?

A megoldás nem az öldöklés, hanem a felelős kezelés: vadriasztók, erdei itatók és etetők kihelyezése az elvett területek kompenzálására. Fontos továbbá, hogy a magánterületek rendben tartása és a kerítések karbantartása a tulajdonos felelőssége.

Aggasztónak tartjuk, hogy az önkormányzat bejelentőfelülete táptalaja a fiktív, ismétlődő bejelentéseknek, melyek nagyotmondásokra épülnek. Ezek alapján állítják, hogy az állatok száma „robbanásszerűen” nő, miközben a folyamat évek óta zajlik, és az emberi beavatkozások tették lehetővé.

Úgy látjuk, mindenki hirtelen állatorvosi szakértő lett, és mindenhol csak vadkanokat lát. Ez félrevezető, és nem segíti a megoldást.

Álláspontunk világos: európai példákat kell követni, mert azok hosszú évek óta működnek, és a közösség, az állatok és a természet számára is elfogadható, békés megoldásokat nyújtanak.

Alkalmazott európai megoldások:
• Lakossági edukáció: Berlinben és Zürichben rendszeresen tájékoztatják a lakókat arról, hogyan kerülhetők el a konfliktusok (pl. szemetesek biztonságos lezárása, etetés tilalma).
• Élőhelyhez igazodó infrastruktúra: több városban vadriasztókat, zajkeltő fényjelzőket, illetve természetes akadályokat telepítettek az erdőhatárok mentén.
• Alternatív táplálék- és vízforrások biztosítása: városszéleken kijelölt etető- és itatóhelyekkel csökkentik a belterületi megjelenést.
• Lakossági együttműködés: közösségi programok, kampányok és közvetlen bejelentési csatornák biztosítják, hogy az emberek megértsék, miként lehet felelősen együtt élni a vadállatokkal.
• Barcelona (Collserola-erdő): természetes folyosók lezárása, farkasbiztos kukák, lakossági tudatosítás.
• Róma: piknikezési tilalmak közterületeken, zárható kukák, esti korlátozások bizonyos városrészekben.
• Costa del Sol (Málaga és Mijas): városszéli vízvételi pontok, nyugtatólövedékes befogás, kísérleti fogamzásgátlás a túlszaporodás megelőzésére.
• Madrid és más spanyol városok: szemétbiztonsági intézkedések, lakossági tájékoztatás és ökológiai vízhelyek kiépítése.

Ezek a gyakorlatok bizonyítottan csökkentik a konfliktusokat és megőrzik az ökológiai egyensúlyt – mindezt anélkül, hogy felesleges vérontásra kerülne sor.

( Források:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38761929/?utm_source=chatgpt.com

https://www.mdpi.com/2073-445X/12/4/832

https://findresearcher.sdu.dk/ws/portalfiles/portal/293355529/dc72feee-b01b-44cc-bb5a-9db003772426.pdf )